Nyomtatás

ÜDVÖZÖLJÜK AZ ORSZÁGOS HORVÁT ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN!

Az Országos Horvát Önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi 20. törvény (68§) valamint a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi  LXXVII számú törvény alapján 1995- ben jött létre.

Legfontosabb feladatának a Magyarországon élő horvát nemzetiség politikai és kulturális érdekképviseletét tekinti. Ennek megfelelően a kulturális autonómia megteremtésén, és az intézményi háttér kiépítésén dolgozik. Legfontosabb eredménynek tartja a kulturális autonómia alapját és megerősítését szolgáló intézmények megalapítását és ezen intézmények sikeres működtetését, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a magyarországi horvátok nemzetiségi öntudatának, kulturális és anyanyelvi értékeinek ápolásához, megőrzéséhez.  Az Országos Horvát Önkormányzat a jövőben is eredményesen fogja képviselni a hét horvát szubetnikai csoport (bunyevácok, bosnyákok, gradistyei horvátok, Dráva menti horvátok, Duna menti horvátok, Mura menti horvátok, sokácok) érdekeit, folytatni fogja a kulturális autonómia szélesítését, az intézményi háttérrendszer kiépítését és a horvát nyelv és kulturális értékek ápolását.

Az Országos Horvát Önkormányzat, mint pozitív jövőképpel rendelkező szervezet a továbbiakban is kiemelt figyelmet kíván fordítani a horvát nyelvű oktatás fejlesztésére, amelyre, mint a magyarországi horvátság fennmaradásának zálogaként tekint.

Mivel a magyarországi horvátok elsősorban a határ menti területeken élnek, önkormányzataik és szervezeteik bekapcsolódtak a regionális és a határon átnyúló kulturális, gazdasági, sport és egyéb programokba.

A magyarországi horvátok Magyarországot tekintik hazájuknak, természetesen kötődnek anyaországukhoz is, a Horvát Köztársasághoz, amellyel sikeres együttműködést biztosító kapcsolatok kiépítésére törekszenek.

Gugán János
elnök

Az Országos Horvát Önkormányzat fenntartásában működő intézmények

 

Választások 2014

A 2014. évi választásoknak köszönhetően a magyarországi horvátok, 112 települési és 7 területi önkormányzatot hoztak létre.

 

Települési önkormányzatok

Bács- Kiskun megyében az alábbi településeken alakult horvát önkormányzat:

Baja, Bácsalmás, Bátya, Csávoly, Csikéria, Dusnok, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Kalocsa, Katymár, Kecskemét

Baranya megyében az alábbi településeken:

Aranyosgadány, Beremend, Birján, Drávafok, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Harkány, Kásád, Kátoly, Komló, Kozármisleny, Kökény, Lánycsók, Lothárd, Mohács, Nagydobsza, Nagykozár, Nagynyárád, Olasz, Pécs, Pécsudvard, Pogány, Sellye, Siklós, Szajk, Szalánta, Szederkény, Szemely, Szentlőrinc, Szigetvár, Szőkéd, Vajszló, Versend,

Budapesten a következő kerületekben:

II.,V.,VII, IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVII., XVIII., XIX., XXII. kerület

Csongrád megyében 1 településen:

Szeged

Fejér megyében az alábbi településeken:

Dunaújváros, Ercsi, Székesfehérvár

Győr-Moson-Sopron megyében az alábbi településeken:

Bezenye, Fertőhomok, Hidegség, Kimle, Kópháza, Mosonmagyaróvár, Sopron, Sopronhorpács, Und

Pest megyében az alábbi településeken:

Érd, Szentendre, Tököl

Somogy megyében az alábbi településeken:

Barcs, Bolhó, Darány, Drávatamási, Heresznye, Kaposvár, Kastélyosdombó, Lakócsa, Nagyatád, Potony, Szentborbás, Tótújfalu, Vízvár

Tolna megyében 1 településen:

Dombóvár

Vas megyében az alábbi településeken:

Bük, Csepreg, Felsőcsatár, Horvátlövő, Horvátzsidány, Kőszeg, Narda, Ólmod, Peresznye, Szentpéterfa, Szombathely

Zala megyében az alábbi településeken:

Becsehely, Fityeház, Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Nagykanizsa, Petrivente, Semjénháza, Szepetnek, Tótszentmárton, Tótszerdahely

 

Megyei önkormányzatok